„A bizalom az ember elemi szükséglete, ennek letéteményese és őrzője a közjegyzői kar.”

A latin-típusú közjegyzőség magyarországi kialakulását követő időszak dinamikus jogszabályi változásokat hozott, melyben a közjegyzői hivatás egyre szélesebb jogterületeket ölel fel és folyamatosan követi a gazdasági élet „örökmozgó” voltát.

A közjegyző küldetése a jogviták megelőzése érdekében – a hozzárendelt eljáráson keresztül – a felek részére végzett és érdekeinek megfelelő pártatlan jogszolgáltatás.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezései szerint a közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.